LÉGTÉR EGYESÜLET

 

 

A Légtér Közhasznú Egyesület Nemzetközi Munkacsoportja Maus György vezetésével 2011. márciusában  a német társszervezek működését tanulmányozhatta kiemelt projektje keretében. A tanulmányúton a zajártalommal és környezetvédelemmel foglalkozó egyesületek látogatása mellett lehetőségük nyílt Dr. Jaroslava Baierovával az új repülőtér környezetvédelmi vezetőjével, valamint a környezetvédelmi tervezésért felelős Karsten Holtmannal is konzultációt folytatni Európa egyik legnagyobb repülőtér fejlesztési projektjéről, a „Zöld Repülőtérként” aposztrofált Airport Berlin Brandenburg International (BBI) Airport, azaz a Schönefeldi Repülőtér átépítéséről.

A Schönefeldnél kialakított repülőtér forgalma az elmúlt években megnégyszereződött, elsősorban a fapados légitársaságok által indított járatoknak köszönhetően. Tavaly zárták be a történelmi jelentőségű Tempelhofot, mely fontos szerepet töltött be a hidegháború idején a kettéosztott város életében. És hamarosan Berlin fő reptere, a főváros északi részén fekvő Tegel sem fog már repülőgépeket fogadni. Ugyanis épül az új, a Berlin Brandenburg International Airport a schönefelditől délre és elkészülte után Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz.

Sok nagyvároshoz hasonlóan, az új berlini légikikötő nem is a város területén, hanem az azt körülvevő Brandenburg tartományban helyezkedik el. Már 2000 óta szerettek volna nekilátni a beruházásnak, de különböző jogi és finanszírozási problémák miatt nem tudták az építkezés előtt álló akadályokat elhárítani. A lipcsei bíróság 2006-os ítélete egy 10 éves pernek tett pontot a végére, mely a reptér környékén élők kompenzálását irányozta elő. A német kormány pedig garanciát vállalt egy 2,4 milliárd € (!) értékű kölcsönhöz, így 2006 szeptemberében megkezdődhetett az építkezés. Az átadása várhatóan 2011 végén fog megtörténni.

A reptér területe a jelenlegi 970 hektárról 1470 hektárra növekszik. Az első ütemben évente 22-25 millió utast fog kiszolgálni az új terminál. A későbbi ütemek megépülte után ez a szám 40 millióra növekedhet (most 2030-ra becsülik ezt).

A terimál épülete 220 ezer m²-es lesz, 7 szinttel. A két föld alatti szint a vonattal érkezőket fogja kiszolgálni. A földszint lesz az érkezési oldal, az első pedig az indulási oldal, valamint az üzletek szintje. A másodikon a várótermek, a harmadikon pedig az éttermek lesznek kialakítva. Az épület tetején egy tetőterasz várja majd az érdeklődőket. 40 check-in pult és az új trendnek megfelelően 200 bejelentkező automata várja majd az utasokat. A terminált és a kifutópályákat már úgy tervezték, hogy az képes legyen fogadni az Airbus A380-as óriásgépét is.

A repülőtérhez kapcsolódóan jelentős földi infrastruktúra-fejlesztésre is sor kerül. (Térkép itt.) Már 2008 májusában átadták az A113-as autópálya hiányzó szakaszát, amelyen keresztül lehet majd elérni a terminált a város és a városi körgyűrű felől is. Közvetlen vasúti kapcsolata is lesz az utasterminálnak.

Az épület alatt lesz egy 405 méter hosszú, 60 méter széles csarnok, amiben egy 6 vágányos vasútállomás lesz kialakítva. Két peron az S-Bahn vonatok és az RE regionális vonatok számára lesz fenntartva, a harmadik pedig az ICE szerelvényeket fogja fogadni. Mivel az új terminál két futópálya között helyezkedik el, ezért a vonatok a gurulóutak alatt kiépített alagúton keresztül érhetik el a céljukat. A berlini főpályaudvarhoz közvetlen expressz járatok indítását is tervezik.

A projekt ismertetése után tettük fel a kérdést Dr. Jaroslava Baierovának az új repülőtér környezetvédelmi vezetőjének valamint a környezetvédelmi tervezésért felelős Karsten Holtmannak: „Egy óriási repülőtér és környezetvédelem – egyáltalán lehetséges ez?”

A választ a Nemzetközi Munkacsoport rendelkezésére bocsátott dokumentumok, statisztikák tartalmazzák:

·        a tervezéskor prioritást kapott a fenntarthatóság, energia hatékony üzemvitel, innovatív hő visszanyerő rendszerek és megoldások (geotermia, esővízzel történő hűtés)

·        az ezer hektár beavatkozási terület ökológiai megóvása (fák és őshonos növényzet újratelepítés, vizes élőhelyek biztosítása, védett denevér fajok és kétéltűek áttelepítése stb. )

·        nem utolsó sorban az új repülőtér zajövezetében élő mintegy 42.000 lakos 25.500 építményének zajvédelmi beruházásainak finanszírozása. Budapestieknek meghökkentő hatékonysággal 2009 óta kereken 7.000-en, idáig összesen 40 millió Euro értékben, kapták kézhez az egyedi zajvédelmi beruházásokra vonatkozó finanszírozási szerződéseket. További 12.400 kérelem feldolgozása 90%-os, amelynek szerződéskötése várhatóan 140 millió Euro őszvolumenben még az évben megkötésre kerül.

Maus György a Légtér Egyesület elnöke kiemeli, és követendő példaként említi a környező településekkel történő aktív és folyamatos együttműködést, amikor az önkormányzatok tisztségviselői mellett élő interaktív kapcsolatot alakítottak ki lakossági-, környezetvédelmi- és természetvédelmi civil szervezetekkel. Az együttműködés során nemcsak a passzív- és aktív zajvédelmet, zajvédelmi övezet kialakítását vitatják meg, hanem a közlekedés, munkahelyteremtés, képzés, oktatás témaköreit is vizsgálják. A BBI nemcsak mint a térség legnagyobb munkaadója jelenik meg, aktív szerepet vállal a szomszédságában lévő közhasznú civil szervezetek, sport- és szociális egyesületek, iskolák és oktatási intézmények pénzügyi támogatásában is.

 

 

Egy pár perces animációs film a reptérről: